A magánlevelezés irodalomba, képzőművészetbe való „beemelésével” kapcsolatban ld Dalos György: Válogatott elutasításaim (1978. július 29.), bevezető:
„Ezennel ünnepélyesen átemelem életművembe a nekem szóló – különböző írásaimat elutasító – szerkesztői leveleket. Nemcsak azért, mert összterjedelmük lassan eléri a nem közölt művekét, hanem azért is, mert maradandó, értékes alkotásoknak tartom őket. Stílusbeli, sőt, grammatikai gyengeségeik ellenére helyenként átütő erővel fejezik ki korunk irodalmi szokásait. Tisztában vagyok azzal, hogy lépésem irodalomtörténeti jelentőségű: az elutasító levelek műfaja mindeddig nélkülözte a nyilvánosság éltető levegőjét, amely nélkül – mint tudjuk – semmiféle irodalom nem bontakozhat ki.” in: Kornis Mihály: A Napló, 1977-1982 (Válogatás), Budapest, 1990, 139.-144. old